A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi felméréséből kiderül, hogy a 15 és 74 év közötti magyar alig több mint egy ötöde vesz részt valamilyen képzésben. És ebből a legtöbb természetesen a tanuló fiatal. A kutatásból kiderül még, hogy a leginkább rászoruló csupán alapfokú végzettséggel rendelkezők képzik legkevésbé magukat. Nézzük mihez kellene alkalmazkodunk!
A Long Life Learning (LLL), az élethosszig tartó tanulás a mai oktatás egyik alappillére. A fenntartható fejlődés mellett az egyik kulcsa a XXI. századi gazdaságnak. Az élethosszig tartó tanulás célja az, hogy az emberek flexibilisek legyenek, könnyen alkalmazkodjanak az új piaci helyzetekre.
Az Unió is fontosnak tartja az LLL-t, ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az Európa Parlament és a Miniszterek Tanácsa az 1996-os évet az élethosszig tartó tanulás évének nyilvánította. Az erősödő és globálissá váló gazdasági verseny, a technológiai változások gyorsuló, a munkanélküliség szintjének növekedése és a strukturális munkanélküliség jelenségének állandósulása mind arra a következtetésre indítanak, hogy a képzés hagyományos rendje általános képzés, szakképzés, esetleges továbbképzések sorozata és kínálata alkalmatlan a feszültségek kezelésére. Az, hogy az oktatás növekvő mértékben helyeződik az iskolán kívülre, megváltoztatja az iskolai alapképzés funkcióit. A tanulási képesség veszi át azt a szerepet, amelyet korábban az írni és olvasni tudás jelentett, azaz az újat befogadni nem tudók lesznek a jövő funkcionális analfabétái – állapítja meg Mártonfi György az Educatio egyik írásában. Az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) által 2001 augusztusában hirdetett ki az Élethosszig Tartó Tanulási Nyilatkozatot (The Memorandum on Longlife Learning), mely hat fő pontba foglalta össze a felsőoktatási intézmények feladatait: Biztosítsák a korlátlan hozzáférést a tanuláshoz és a továbbképzéshez Növeljék az emberi erőforrások LLL-re eső részére szánt támogatások összegét Fejlesszék ki az LLL-hez szükséges tanulási és tanítási módszereket Propagálják intenzívebben a tanulás megbecsülését, különösen a közvetett és nem formális területeken Biztosítson lehetőséget a minőségi adatok eléréséhez, és adjon tanácsot a tanulási lehetőségekről Juttassák el az LLL-lel kapcsolatos ismereteket a tanulni vágyókhoz minél közvetlenebb módón, felhasználva az információs technológia nyújtotta lehetőségeket Az EUA javasolja, hogy a bolognai folyamatokkal párhuzamosan építsék be az intézmények a LLL-t is. A tanulmány emellett kitér a gyakorlati alkalmazkodáshoz is, melynek az egyik legismertebb példája a kreditrendszer, melyet már hazánkban is bevezettek.
A tanulmány teljes egészben olvasható az EU hivatalos oldalán angol nyelven: http://europa.eu.int/comm/education/policies/lll/life/report/civilsoc/eua_en.pdf.
Kéry Tamás
tamas.kery@fisz.hu
